Zöldhomlokzatok általában

Létező technológiák

Működési elvek, kritikus pontok
A legfejlettebb zöldfal-rendszerek mögött komoly technológiai háttérmunka áll, a tervezési-méretezési kérdésektől kezdve, egészen a fal működetéséig, fenntartásáig. Ebben a menüpontban a különböző megoldások technológiai hátterének lényegre törő és a teljesség igénye nélküli bemutatása után a greenwall.pro zöldhomlokzati modul részletes ismertetésére kerül sor, letölthető alkalmazási útmutatóval a fejezet végén. több kevesebb


Futtatott rendszerek
A gyökerek termett vagy hozott talajban helyezkednek el, a növény lombja a falra kerül felvezetésre, felfuttatásra.

Technológiai szempontból a futtatott rendszerek érdekesek, a lomb megtartására és megvezetésére különböző technológiák léteznek a fából készülő apácarácstól a professzionális rozsdamentes sodronyos rendszerekig. A magas technológiai színvonal (rendszerelemek méretezése, minősége) nagyon fontos, különösen a jelentős lombtömeget adó növények alkalmazásakor. Technológiai szempontból a növények lombját hordozó és megvezető szerkezeti elemek, valamint az azok rögzítéséhez, megfeszítéséhez, vonalvezetéséhez szükséges rendszerelemek minősége, tartóssága és választéka bír jelentőséggel. Több jó rendszer is található a piacon, az adott feladathoz leginkább megfelelő kiválasztásához azonban már itt is sokoldalú rálátás szükségeltetik. A vízellátás és vízelvezetés itt nem igényel speciális technológiai megoldásokat.
több kevesebb


Függesztett rendszerek
A növények már nem a termett talajban gyökereznek, hanem egy, a talajtól elemelt, jellemzően nagy térfogatú vízszintes elhelyezésű növénytartó vályúban. A nagy térfogat miatt a legfontosabb technológiai kérdés így statikai természetű, a növényvályú saját statikája és a tartószerkezet méretezése illetve homlokzati csatlakoztatása a legfontosabb mérnöki feladatok. A szintenként egyenletes víz-és tápanyagellátás, valamint a zárt rendszerű túlfolyóvíz elvezetés (szintenként vagy átfolyó rendszerben) megoldása sem egyszerű feladat, főleg, hogy a vízszintes orientáció miatt a legfelső vályúsor természetes csapadékot is kap, emiatt itt a lejjebb lévő vályúktól eltérő életkörülmények, ezen keresztül pedig eltérő növényfejlődés és látvány jön létre. több kevesebb


Zsebes rendszerek
Monolit rendszer, ahol a növények vízzáró építőlemezre rögzített filcnemezbe vágott zsebecskékbe vannak ültetve és magában a filcnemezben gyökereznek. A legfontosabb technológia kérdések egyike a túlfolyó víz kezelése. A rendszer, kialakításából adódóan meglehetősen vízpazarló, az öntözővíz kontrollálatlanul tud lefolyni a felszínen és a növényi részeken, ezért a nagy mennyiségű túlfolyó víz elvezetésére és összegyűjtésére külön nagykapacitású rendszert kell kialakítani a fal tövénél, illetve a nyílászárók felett. A vizet a levelek sok esetben kivezetik a rendszerből, ami így a fal előtti területre hullik. A technológia legsúlyosabb problémája magában a filcnemez anyagában rejlik: könnyen szakad, rongálódik, algásodik, rothad. A növények gyökerei ugyan megkapaszkodnak a filcben, de ha nagyra nőttek semmi garancia nincs arra, hogy a felületről nem zuhannak le magukkal rántva a szerkezet egy részét is, különösen hogy a filcnemez rögzítése a vízzáró lemezre a legtöbb ilyen rendszernél egyszerűen tűző kapoccsal történik. Nyílásos homlokzatra nem javasolt, mivel anyaga szintetikus, éghető. több kevesebb


Moduláris rendszerek
Előre telepített vázrendszerre szerelt kiselemes rendszerek, ahol a növények előre meghatározott elhelyezkedésű nyílásokba vannak beültetve. Minden részletében precíz technológiát igényel, amely, ha rendelkezésre áll, akkor a moduláris rendszerek szinte kompromisszum nélkül alkalmasak a legváltozatosabb zöldhomlokzati struktúrák létrehozására. Különösen érzékeny és sok rendszernél egyáltalán nem megoldott terület a modulokon belüli egyenletes víz- illetve tápanyagellátás, melyre minden rendszer más-más megoldást alkalmaz több-kevesebb sikerrel.

Az öntözőrendszer szinte minden ilyen rendszernél integrált csepegtető öntözés, a túlfolyó víz a legtöbb esetben átfolyik az összes modulon, aminek az a nagy hátránya, hogy fentről lefelé haladva a növények egyre több vizet kapnak, így fejlődésük egyenetlenül alakul, vagy az alsó részek rothadnak vagy a felsők száradnak. A legfejlettebb rendszerek (ide tartozik a greenwall.pro is) szintenként gyűjtik a vizet, meggátolva a rendszeren belüli átfolyást. További probléma, hogy a túlfolyó víz minden esetben tartalmaz tápelemeket is, éspedig éppen azokat, amelyekre a növénynek az adott életszakaszában nincs szüksége (ezért is nem szívta fel). Ez a haszontalan tápelemekkel dúsított víz csordogál lefelé, a zöldhomlokzat alsó részeihez közeledve egyre nagyobb koncentrációban. Ez pedig gátolhatja a hasznos tápelemek felvételét, mely végső soron hiánybetegségekhez, súlyosabb esetben pusztuláshoz vezethet.
több kevesebb


Rögzítéstechnika, vázszerkezet
Rögzítéstechnika
A hordozófelület statikai méretezésén túl szükség van technológiai méretezésre is. El kell kerülni a kontaktkorróziót, így például a különböző, eltérő elektródpotenciálú fém alkatrészek elválasztása szükséges.

Vázszerkezet
A hátszerkezet kialakítható függőleges vázszerkezetként, amely átszellőztethető, azonban számolni kell a kürtőhatással, melynek mértéke több tényezőtől függ. Kialakítható vízszintesen elhelyezett bordákkal, mely kevéssé szellőzik, de nincs kürtőhatás. A háttérszerkezet, mely a zöldhomlokzati elemeket tartja, készülhet fából, fémből és műanyagból is. A vázszerkezet nélkül kialakított megoldások ritkák és nem túl szerencsések, mivel fennáll a páralecsapódás veszélye. A hátszerkezetet a külső hőszigeteléssel együtt kell megtervezni, vastagabb hőszigetelő réteg esetén a távtartó konzolokat méretezni kell.


Anyaghasználat
Szerkezeti anyagok
A fa olcsó és könnyen kezelhető, azonban a vizes környezetben a legjobb faanyagvédelem mellett is előbb-utóbb elkorhad.

A tömegműanyagok olcsók és tartósak, de UV-ra érzékenyek, hidegben rideggé válnak, éghetőek.

A műszaki műanyagok és kompozit anyagok sokféle lehetőséget kínálnak összetétel szempontjából, hátrányuk, hogy a legtöbb éghető és áruk sokszor meghaladja a rozsdamentes acél vagy az alumínium árát is.

Az alumínium tartós anyag, de drága és nem tűzálló.

A porszórt, horganyzott acél esetén a korróziómentesség nem garantálható, a festés éghető.

A rozsdamentes acél műszakilag tökéletes tulajdonságokkal bír, de az alapanyag ára relatív magas.

Ültetőközegek
A termőföld olcsó, de hosszútávon romlik az állaga, továbbá minősége igen változó és nagy tömege is hátrányt jelent egy homlokzatburkolati rendszer alkalmazásakor.

A tőzeg szubsztrátum kezdetben kiváló minőséget ad, de ez is tömörödik, így egy-két évig használható.

A szálas ásványi szubsztrátumok (például ásványgyapot) szerkezete a második év után rohamosan leromlik, továbbá függőlegesen nem egyenletesen nedvesedik, amely egyenlőtlen növényfejlődéshez vezet.

A porózus szervetlen granulátumok (például lávaőrlemény, agyag-granulátum, perlit, duzzasztott üvegkavics) állandó szerkezettel bírnak, kémhatásuk azonban általában túl magas, de ez a tápoldat pH értékének beállításával kontrollálható. Ezek az anyagok tartósságuk mellett kiválóan vezetik el a felesleges vizet is, mikropórusaiknak köszönhetően pedig egyenletes tápoldat-pára koncentrációt biztosítanak a granulátum szemcsék közötti makro pórusokban, mely tökéletes élettér a növényi gyökerek számára.

A habanyagok szerkezete viszonylag rövid ideig, 2-3 évig megfelelő.

A filcnemez olcsó és könnyen kezelhető, de mechanikai és hidrosztatikai tulajdonságai gyengék, rothadásra hajlamos.

A porózus építőlemezek kiváló drénhatással rendelkeznek, de csekély mikroporozitásuk miatt kedvezőtlen gyökérklíma alakul ki bennük (könnyen kiszáradnak a növények).


Sík- és térkoordináció

Mérethez igazítás, méretkoordináció
Futtatott rendszereknél a homlokzati geometria lekövetése csak korlátozottan lehetséges, a növény nő minden irányba, amerre alkalmas életteret és kapaszkodófelületet talál. Moduláris rendszereknél adódik erre igazán lehetőség, de a felületekhez való igazítás lehetséges pontossága rendszerenként más és más.

Ahány fal, annyi méret, annyiféle geometria, melyhez egy függőleges zöldfelület hozzáigazítása komoly mérnöki munkát igényel; hogy miért, ez az alább leírtakból hamar nyilvánvalóvá fog válni. De hiába a mérnöki munka, ha a rendszer maga nem alkalmas kellő rugalmassággal alkalmazkodni a homlokzati geometriák sokféleségéhez. Ezért a megfelelő rendszer kiválasztása előtt erre a rendszerparaméterre fokozott figyelmet kell fordítani. Egy szabályos téglalap felület létrehozására bármelyik szisztéma alkalmas, ettől eltérő homlokzati geometria vagy nyílások megjelenése esetén azonban sok rendszer már „elvérzik” vagy legalábbis területegységre vetített ára ugrásszerűen megemelkedik.

Amennyiben egy moduláris rendszer fix modulméreteket használ, a homlokzati geometria lekövethetőségének pontossága értelemszerűen csökken. Például egy 210 cm széles felület kitöltése mondjuk 60 cm széles modulokkal, elég komoly kompromisszumot igényel, ugyanez 20 cm széles modulokkal már sokkal nagyobb pontosságot ad, míg változtatható modulméret esetén akár teljesen pontosan is igazítható. Sajnos azonban a modulméret variálhatóságát behatárolja a növények élettérigénye, ezért a homlokzati kiosztás tervezésénél a kiültetendő növények ismerete és igényeik szem előtt tartása is kritikus fontosságú, ha ezt nem vesszük komolyan akkor hiába a precízen kialakított raszter, a beültetett növények nem fognak tudni kifejlődni. Egyszerűbben kifejezve: bár pl. 10 cm széles modulokkal elméletileg nagyon jól lekövethető ugyan tetszőleges horizontális homlokzati méret, a növények azonban ilyen kis helyen elpusztulnának.

A modulméretnek több más igen fontos vonatkozása is van:

1. Gazdaságosság: túl kicsi modulméret esetén nagyobb az anyagfelhasználás, és megnő a beépítés munkaerőigénye, túl nagy modulok esetén viszont a megnövekedett modulonkénti tömeg igényel komoly és költséges tartószerkezetet és az anyagmozgatás költségei is megnőnek, ha a modulok tömegüknél fogva már kézi erővel nem mozgathatóak. Fentiek miatt a legtöbb fejlett moduláris rendszerben egy-egy standard méretű homlokfelülete cca. 0,2 -0,4 m²-t fed le.

2. Vízellátás egyenletessége: egy függőleges felületen jellemzően egy központi nyomásfokozó berendezés által előállított víznyomás áll rendelkezésünkre. A magassággal azonban ez a nyomásérték méterenként 0,1 bárral csökken, ezzel párhuzamosan a csepegtetőnyílások által kibocsátott víz mennyisége is arányosan kevesebb lesz. Különféle technikai segédberendezésekkel ez kiküszöbölhető, de belátható, hogy ha függőleges irányban 20 cm-ként vagy 100 cm-ként kell ilyeneket beépítenünk, akkor a kisebb függőleges modulméret esetén ötször annyi alkatrész beépítésére van szükség. Ez a bekerülési áron kívül azért is fontos, mert ez a rendszerek meghibásodásra leginkább hajlamos eleme. Ezért célszerű olyan rendszert választani, ahol a modulméret minél magasabb.

3. Drainvíz elvezetés: a műszakilag legkorrektebb, ha a túlfolyó vizet növény-soronként vezetjük el, ez azonban szintén elég költséges. Ha viszont a drainvíz elvezetés csak a legalsó modul alján történik meg, akkor az átfolyó víz korábban leírt problémáival kell szembesülnünk. Ennek megfelelően a korszerű moduláris rendszerek egészséges kompromisszumként 4-6 (egymás fölött elhelyezkedő) növényenként gyűjtik a drainvizet.

4. „Alsó növény” effektus: egy modulon belül a legalsó növények rendelkezésre álló gyökérzónája a felettük lévőkéhez képest korlátozott, ezáltal fejlődésük valamelyest gyengébb lehet, ami a homlokzat megjelenésében, vízszintes irányban ritmikusan megmutatkozik. Belátható, hogy minél kevesebb növényt érint ez a hatás, annál homogénebb lesz az összkép.

Fentiek alapján az ideális modulgeometria függőleges irányultságú (amilyen a greenwall.pro rendszer is).

Egységesen borított felület kialakításához alapértelmezésben a növények ültetési tőtávolságának meg kell egyeznie. A növények növekedési erélye azonban fajonként más és más, ezt a tövek kiosztásánál figyelembe kell venni és a kiválasztott rendszernek ezt is tudnia kell kezelni. További követelmény, hogy a széleken és a homlokzati objektumok, illetve nyílások mellett is azonos méretű gyökér- és lomb élettér kell, hogy rendelkezésére álljon minden egyednek. Ezen kívül a homlokzati kiosztás tervezésénél a növények hosszú távú növekedési potenciálját is figyelembe kell venni. Ezek a tényezők mind befolyásolják a teljes szerkezet kialakítását, a modulok méreteit, az öntözőrendszer kiosztását.
több kevesebb


Homlokzati objektumok
Nyílások
A nyílások, homlokzati áttörések felett a precíz vízelvezetést meg kell oldani. A növények nem lóghatnak be, kivéve, ha szándékosan árnyékoló funkciót szeretnénk betölteni vele. A nyílások felső szakaszán túl ugyanezen követelményeket az oldalsó és a párkányrészen is figyelembe kell venni. Műszaki megvalósítás szempontjából kritikus területnek tekinthetőek a nyílások alatti és feletti részek, itt ugyanis jó eséllyel nem követhető le pontosan a modulok vízszintes kiosztása, így a sztenderdtől eltérő magassági méretű modulokat kell beépíteni. Ez azért érdekes, mert ezekben az esetekben a többi modulétól eltérő mennyiségű öntözővízre van szükség, tehát az ezen a helyeken lévő vízbetáplálási pontokon egyedileg kell adagolhatónak lennie az öntözővíznek. Szervetlen ásványi granulátum szubsztrátumot alkalmazó rendszereknél az ültetőközeg tulajdonságainál fogva ez a probléma nem igényel külön kezelést.

Táblák, feliratok, logó, kamera, zászlótartó stb.
Táblák, homlokzati kiállások mögé inkább ne tervezzünk növényt, kivéve, ha az objektum nem módosít számottevően a mögöttes rész fényviszonyain és a növény számára így is biztosított a fejlődéshez szükséges fénymennyiség. Amennyiben köréjük ültetünk, számolni kell a növények kifejlett méretével, és hogy a növény ne takarjon rá az objektumra. Feltétlenül be kell integrálni a zöldhomlokzati rendszerbe, a konzolokat ennek megfelelően kell méretezni.

Előtetők, teraszok, erkélyek
Előtető kialakításánál, amennyiben az zárt, előfordulhat, hogy fényszegények lesznek a növények, átlátszó kivitel esetén a nap megperzselheti a leveleket. Összességében inkább előnyös egy, a zöldhomlokzat fölé nyúló tető-, terasz- vagy erkélylemez, mivel véd az ónos esőtől, jégtől.


Geometria

A negatív sarkokat viszonylag egyszerű megoldani, a pozitív sarkok esetén azonban saroklezáró elem kialakítása és alkalmazása javasolt vagy speciális modult kell készíteni. A speciális modulkialakítást kevés rendszer tudja, továbbá a megfelezett gyökérzóna miatt nem szerencsés, mert így nem lesz homogén a növényzet. A széleket takarni kell, általában a homlokzaton megjelenő egyéb anyagok használatával. Bizonyos esetekben itt kell helyet találni az öntözőrendszer gerincvezetékeinek is. A finomabb íves felületek lekövetése nagyobb modulméretű rendszerek esetén nem szép, mivel sokszögként lehet kialakítani a körív helyett, míg monolit rendszereknél és keskenyebb modulméretnél egyszerűbb a kialakítás és szebb az eredmény. A ferde élek a monolit rendszerekkel teljesen lekövethetőek, míg a modulárisnál ez a modulok lépcsőzésével oldható meg, rendszertől függően változó mértékű lépcsőzöttséggel. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy például egy függőlegestől vagy vízszintestől eltérő határoló élt egy nagyobb méretű modulokból építkező rendszer csak nagyobb ugrásokkal („pixelesebben”), kisebb modulokat alkalmazó rendszer kisebb ugrásokkal (azaz kevésbé „pixelesen”) tud lekövetni. több kevesebb


Gépészet

Öntözés és tápanyagellátás
A zöldfalak öntözésére alapvetően a hidrokultúrás növénytermesztés számára kifejlesztett technológiákat használjuk, leegyszerűsített és függőleges felületekre adaptált módon. Öntözésre és tápanyagellátásra vonatkozóan több létező modell is létezik. Történhet az öntözés egyetlen – a növényfal tetejénél - vízszintesen elhelyezett csepegtetőcsővel, ez azonban az alsóbb elhelyezkedésű növények víz- és tápanyaghiányát vonhatja maga után, vagy nagyon túlöntözünk, ez pedig kifejezetten vízpazarló és a sok fel nem használt műtrágya erős környezetterhelést jelent. A másik szélsőséges modell a növényenkénti vízkibocsátás-szabályozással történő öntözés, ez azonban sajnos a gyakorlatban nem igazán látszik működni, és felesleges költségekkel és műszaki kockázatokkal terheli meg a projektet. Kompromisszumos megoldásként a többszintes öntözés terjedt el, mely esetén az öntözőcsövek nagyjából méteres magasságonként vannak elhelyezve, ezáltal biztosítva a kielégítően homogén vízeloszlást és a kezelhető mennyiségű technikai eszközt.

A növények vízpótlását meg lehet oldani az öntözőberendezés közműrendszerre történő rákötésével, kútból, illetve szürkevíz hasznosítással is. Szürkevíz és kútvíz esetén a vizet természetesen szűrni és szükség esetén kezelni szükséges. A leginkább környezetbarát, természetes és a növények számára is kedvező megoldás az összegyűjtött esővíz hasznosítása, ahol további – meglehetősen költséges –rendszer-elem a megfelelően méretezett tartály.

A növények tápanyaggal való ellátottságát a tápoldat öntözővízhez történő adagolása oldja meg, a tápoldat mennyiségének és összetételének pontos beállítása kertész szakember kompetenciája. A tápoldatozás műszaki kialakítása nagyon sokféle lehet, megoldható egyetlen tápoldat adagoló berendezéssel is, de igényesebb növényzet esetén akár 4 különböző tápoldat-injektorra is szükség lehet. (Egymással nem keverhető növényi tápanyagok precíz adagolásához 3 db ezen kívül a pH beállításához még egy.) A tápanyag bevitelére elméletben létezik két másik módszer is, az egyik a lombtrágyázás (permetezőgéppel a lombra kijuttatva), amely eseti tápanyaghiány gyors orvoslására alkalmas, de a kiegyensúlyozott, gyökéren át történő tápoldatozás helyettesítésére nem, így hosszútávon nem potenciális megoldás. A másik lehetőség a növények egyenkénti (szabályozott tápanyag-leadású) szilárd tápanyaggal való ellátása, mely költséges és élőmunka-igényes folyamat, sok rendszernél egyáltalán nem is kivitelezhető.
több kevesebb


Vízelvezetés, vízkezelés
A vízelvezetés szerkezeti elemeinek elhelyezési kérdései a méretekről szóló fejezetben bemutatásra kerültek, tényleges megvalósítása annyiféle, ahány rendszer létezik. Sajnálatos, hogy a fejlett rendszerek többsége is engedi átfolyni a drainvizet a rendszer teljes magasságában.

Az alsóponti vízelvezetés megoldható a zöldhomlokzat tövében elhelyezett szivárgó és elvezető-csatorna rendszerrel, melynek kialakításához nyújt segítséget a Csomópontok, letöltések menüpontban található részletrajz. A víztakarékosság és fenntarthatóság érdekében visszaforgatott rendszert célszerű kialakítani, amely minimálisra csökkentheti az elfolyó víz mennyiségét és a fel nem használt tápanyagok általi környezetterhelést. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a visszaforgatott víz minőségét folyamatosan ellenőrizni kell, mivel az EC-érték túlzott megnövekedése illetve bizonyos tápelemek feldúsulása a növényt megakadályozza a hasznos tápanyagok felvételében. Az ilyen „fáradt” tápoldat pedig még alkalmas hagyományos zöldfelületek öntözésére.
több kevesebb


Távdiagnosztika, távvezérlés
A távvezérlés által megfigyelhetőek, mérhetőek és szabályozhatóak a növény kondíciójára hatással lévő faktorok, ezáltal az üzemeltetés hatékonyabbá és sokkal biztonságosabbá tud válni.

Helyszínen monitorozható paraméterek és kiváltható aktivitások:

• külső hőmérséklet – fagyveszélyre figyelmeztetés, automatikus víztelenítés

• talajhőmérséklet – talajtemperálás kezdeményezése

• talajnedvesség – öntözés vezérlés szabályozása

• tápoldat pH és EC értéke – tápoldat paramétereinek kiigazítása

• drainvíz pH és EC értéke - tápoldat paramétereinek kiigazítása

ovábbi paraméterek mérése (pl. egyes tápanyagok felvételének vizsgálata) is indokolt lehet, ezekhez helyi mérése általában nem lehetséges, a vizsgálandó talaj-, levél- vagy vízmintát akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatva egészen pontos adatokhoz juthatunk a növényeink jólétéhez szükséges legfontosabb paraméterek állásáról.

Ezeket az információkat mobilkommunikációs vagy internetes összeköttetés segítségével folyamatosan figyelemmel lehet követni. Azzal azonban számolni kell, hogy ezek költséges technológiák, így általában csak nagyobb vagy különösen frekventált falaknál indokolható kiépítésük.
több kevesebb


Greenwall.pro

Műszaki megoldások

CNC gyártástechnológia
A tetszőleges CAD rendszer segítségével megrajzolt homlokzathoz első lépésben a növénykiültetési igények alapján elkészül a pontos modulkiosztás, a vázszerkezet és a gépészeti vezetékek beépítési terve. Második lépésben a CAD rendszerről CAM rendszer re megtörténik az átírás, mely alapján automatikusan elkészülnek az alkatrészek gyártmány- és összeszerelési tervei. Ezt követően a lézergép ezen adatok alapján kivágja az elemeket, majd további CNC programozható célgépek hajlítják, furatozzák, menetelik, sajtolják a lézervágott alkatrészeket. Ezután a modulok kézi erővel kerülnek összeszerelésre. A furatok pontos kiosztása mind a vázszerkezeten, mind a modul alkatrészein nagyon leegyszerűsíti et a folyamatot, ezáltal minimálisra csökkentve a kivitelezési időt. A késztermék precíziós, az összeszerelés magától értetődő és elronthatatlan. több kevesebb


Rögzítéstechnika, tartószerkezet
A greenwall.pro rendszer a modulokat fogadó vízszintesen elhelyezkedő, rozsdamentes acél tartószerkezetre épül fel, mely rögzíthető közvetlenül a falfelületre, illetve függőleges elemekhez is (ezek között például hőszigetelés is elhelyezhető). A vízszintes tartószerkezeti elemek kontaktkorrózió-mentes kapcsolattal, csavarkötéssel kerülnek rögzítésre. A vázszerkezetbe a szintenkénti drainvíz-elvezetés funkció integrálva van. A vázszerkezetet és a modulokat egy konzol kapcsolja össze, mely a pozícionáláson túl kiborulás ellen is biztosítja a modulokat. több kevesebb


Szerelhetőség (leszerelés elleni védelem, kézi erővel mozgatható)
A modul dimenziói úgy lettek kialakítva, hogy az tömegét és méreteit tekintve is a kézzel mozgatható kategóriába essen, ezáltal a kivitelezés gyorsan és gépi erő igénybevétele nélkül történhet meg. A modulok geometriája lehetővé teszi egyenként történő leszerelésüket, így növénycsere vagy karbantartás esetén a modulok egyszerűen kivehetők és vissza is rögzíthetőek. Fel- illetve leszerelésükhöz mindössze két csavarral kell „megküzdeni”. Ezen csavarok egyedi fejkialakítással is rendelhetőek így biztosítható az illetéktelen leszerelés elleni védelem. több kevesebb


Tűzállóság, tűzterjedés
Az alapértelmezett műanyag előlaptól eltekintve a felhasznált anyagok a nem éghető A1 kategóriába esnek. A rendszer rendelhető tűzálló előlappal is (acél, kerámia, égésgátolt kompozit). A mögöttes szerkezet alapértelmezésben a vázszerkezet vízszintes elemei, mint tűzgátak által tagolt, de kialakítható függőlegesen átszellőztetettként is, ekkor azonban számolni kell a kürtőhatással. Tűzgátas kialakítás esetén páratechnikai szempontból nyomáskiegyenlített rétegrend jön létre. Ezt a rendszer a modulok közötti átszellőztető hézagokkal oldja meg. több kevesebb


Gépészet-integráció
A modulok öntözését ellátó csepegtető cső a rendszerbe integrált, a modulok leszerelése nélkül a frontoldal felől ellenőrizhető, javítható. Továbbá szintén a rendszerbe integrált a túlfolyó víz elvezetésére szolgáló vályúrendszer, valamint a függőleges gyűjtőcsatornák is melyek a zöldhomlokzat alján található vízszintes főgyűjtőbe vezetik a túlfolyó vizet.

A gépészet egyéb elemei különállóan kerülnek elhelyezésre, optimális esetben időjárástól védett gépészeti helyiségben, melynek távolsága a zöldhomlokzattól tetszőleges.
több kevesebb


Kivitelezés-optimalizálás (helyszín/telephely, gyors, szállítás)
A teljes rendszer előregyártása és telephelyi beültetése miatt a helyszíni szerelés ideje nagyon rövid. A vázszerkezet és a gépészeti alapvezetékek elhelyezését követően a növényekkel készre telepített modulok gördíthető, úgynevezett cc.- konténereken kerülnek az építési területre, melyek könnyen, gyorsan tisztán mozgathatóak. Egy konténeren cca. 5 m2-nyi zöldhomlokzat fér el, ennek megfelelően egy hagyományos kamion 43*5, azaz 215 m²-nyi készre ültetett modul mozgatására alkalmas. Fentieknek köszönhetően a magyarországi telephelytől földrajzilag távol eső kivitelezési helyek esetén sem kell horribilis logisztikai és munkabér költségekkel számolni. több kevesebb